Biogas Production
Crops Management
Water Management
Energy Management
Rewarding Mechanisms
Agroforestry and Relation to Landscape
Manure Storage and Spreading
Soil Health and Biodiversity
Grassland Management
Forage Production
Herd Management
Climate-smart transitions in agriculture cannot be achieved through technical solutions alone; they require effective collaboration between advisors, farmers, researchers, policymakers and other AKIS actors. Within the ClimateSmartAdvisors project, national CS-AKIS meetings have been developed as co-creation workshops to strengthen collaboration and improve the functioning of national advisory systems.
Rather than being organised as stand-alone events, CS-AKIS meetings are designed as strategic interventions embedded in existing national processes, such as Communities of Practice (CoPs) or National Annual Meetings. Their main objective is to jointly identify cooperation opportunities, challenges, needs and good practices related to climate-smart advisory services.
A key element of the approach is the targeted selection of participants based on their function within the AKIS, rather than institutional labels alone. Interactive and facilitated formats – including structured group discussions, brainstorming and network analysis – are used instead of one-way presentations to ensure active engagement and mutual learning.
Experiences from several countries show that CS-AKIS meetings can lead to tangible
outcomes, such as improved coordination between advisory actors, better integration of climate topics into advisory practice, identification of missing actors or capacities, and concrete follow-up actions linked to ongoing CoP activities. Meaningful documentation and follow-up are essential to ensure that insights from the meetings contribute to longer-term learning and system development.
For practitioners, the key lesson is that impact starts before the meeting and continues after it. Clear objectives, functional actor engagement and facilitated interaction help ensure that CS-AKIS meetings strengthen collaboration and support climate-smart transitions within national AKIS.
Aklímatudatos mezőgazdasági átállás nem valósítható meg kizárólag technikai megoldásokkal; ehhez hatékony együttműködésre van szükség a szaktanácsadók, gazdálkodók, kutatók, szakpolitikai szereplők és más AKIS szereplők között. A ClimateSmartAdvisors projekt keretében megvalósuló CS-AKIS találkozók olyan közös alkotásra épülő műhelyek, amelyek célja a nemzeti szaktanácsadási rendszerek működésének megerősítése.
A CS-AKIS találkozók nem önálló eseményként, hanem stratégiai beavatkozásként kerülnek megszervezésre, meglévő nemzeti folyamatokhoz – például Community of Practice (CoP) találkozókhoz vagy éves nemzeti rendezvényekhez – kapcsolódva. A fókusz nem az információátadáson, hanem az együttműködési lehetőségek, kihívások, szükségletek és működő gyakorlatok közös azonosításán van.
A megközelítés egyik kulcseleme a résztvevők tudatos kiválasztása az AKIS-ben betöltött funkciójuk alapján (pl. tudásteremtés, tanácsadás, szakpolitikai kapcsolódás, finanszírozás, hálózatépítés), nem pusztán intézményi hovatartozás szerint. Az interaktív, facilitált módszerek – mint a kiscsoportos munka, brainstorming vagy hálózatelemzés – elősegítik az aktív részvételt és a kölcsönös tanulást.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a CS-AKIS találkozók hozzájárulnak az AKIS szereplők közötti jobb koordinációhoz, a klímatémák erősebb beépüléséhez a szaktanácsadási gyakorlatba, valamint konkrét, továbblépést támogató eredmények megszületéséhez. A legfontosabb tanulság, hogy a valódi hatás nem magán az eseményen, hanem a tudatos előkészítésen és az utókövetésen múlik.
Several facilitating elements support the effective organisation and impact of CS-AKIS meetings.
1. Existing national networks, Communities of Practice (CoPs) and trust-based relationships between AKIS actors provide a strong foundation for collaboration.
2. Linking CS-AKIS meetings to established national events or processes helps increase participation and relevance. Clear objectives, skilled facilitation and the use of interactive methods further enhance engagement and shared ownership of outcomes.
At the same time, some obstacles can limit impact if not addressed.
1. Time constraints and competing priorities of key AKIS actors may reduce availability or continuity.
2. Differences in institutional mandates, expectations or levels of engagement can make collaboration challenging.
3. Without clear follow-up planning, there is also a risk that outcomes remain at the level of discussion rather than leading to concrete action.
To maximise impact, future actions should focus on:
1. strengthening follow-up mechanisms, clarifying roles and responsibilities after the meeting, and ensuring that results are fed back into ongoing advisory and policy processes.
2. Further research could explore how different facilitation approaches or actor configurations influence long-term collaboration and learning within national AKIS.
For end-users, the main message is that CS-AKIS meetings are most effective when treated as part of a longer process rather than a one-off event. Investing time in preparation, facilitation and follow-up helps turn dialogue into sustained collaboration and tangible change.
